Régi elképzelés már az űrben lebegő, gyűrű alakú űrállomás ötlete, amelynek legújabb „megvalósítását” a The Book of Boba Fett ötödik epizódjában láthattuk.
Glavis. Így hívják azt a gyűrűvilágot, avagy halót, amelyet a The Book of Boba Fett ötödik részében láthattunk. Din Djarin ezen a világon gyűjtötte be a klatooine-i Kaba Baiz fejét, valamint itt fedezte fel az Őrség Gyermekeihez tartozó mandalore-i Törzs két túlélőjét, a Fegyverkovácsot és Paz Vizslát. Utóbbi megpróbálja megszerezni tőle a Sötétkardot, de Djarin megnyeri a párbajt. Végül azonban kiderül, hogy Djarin elhagyta az Őrség Gyermekei által követett Utat, amikor levette a sisakját mások előtt, s mindezek miatt a Törzs kitagadta a fejvadászt, aki a Tatuinra utazik.
Mindenesetre jól megcsodálhattuk a Glavis gyűrűvilágát. A többszintes városként üzemelő űrállomás közepén meglehetősen gyorsan forog egy négyszögletű, tükörszerű szerkezet, amelynek révén a vakító napfény gyakran váltja a sötétséget a Glavis felszínén.
A Gyűrűvilág és hatása
A Glavis roppant izgalmas, gyűrűszerű kinézete a sci-fi rajongók számára nem ismeretlen. A Polygon cikke szerint az első olyan sci-fi, amelyben központi szerepet kapott egy ilyen állomás, Larry Niven 1970-es Ringworld (Gyűrűvilág) című regénye volt. A regényben a kétszáz éves főszereplőt, Louis Wút követjük, akinek el kell jutnia a 299 millió kilométer átmérőjű, forgó Gyűrűvilágra.
Nagy hatású sci-fi regényről van szó, amely 1970-ben elnyerte a Nebula-díjat, 1971-ben pedig a Hugo-díjat és a Locus-díjat is, valamint megannyi előzménytörténetet és folytatást is kapott.
Sok későbbi sci-fire is hatással volt Niven Gyűrűvilága, hiszen megannyi történetben találkozhatunk olyan értelmetlen megastruktúrákkal, amelyeket a rajongók sokszor csak BDO-nak (Big Dumb Object, nagy hülye tárgy) neveznek. Niven alkotása hatott többek között Iain M. Banksre, aki a Kultúra sorozatban írt gyűrűvilágokról; John Varley-ra, aki a Gaea-trilógiájában élő verziókat mutatott be;
valamint a Halo videójáték-sorozat készítőire, amelynek részei ilyen gyűrűvilágokon játszódnak.
Efféle BDO-k, óriási építmények a Star Warstól sem voltak idegenek eddig sem, gondoljunk csak a klasszikus trilógia két Halálcsillagjára és a Felhővárosra, a zárótrilógia Csillagpusztító bázisára, a Zsivány Egyesben látott Kafrene gyűrűjére, vagy a Köztársaság Fénykora érájában megismert Amaxine Űrállomásra és a Csillagfény Jelzőállomásra. Ám [su_highlight background=”#000000″ color=”#fff10d”]az meglepő, hogy egy valódi halo, avagy gyűrűvilág messzi-messzi galaxisban történő felbukkanására ennyit kellett várni.[/su_highlight]
A gyűrűvilág eredete
Larry Niven egy interjúban pár éve elárulta, hogy – a sci-fiktől egyáltalán nem szokatlan módon – egy tudományos elképzelésből kölcsönzött, amikor kitalálta a Gyűrűvilágot.
A Dyson-gömb ötletét egy angol fizikus és matematikus, Freeman Dyson dolgozta ki 1960-ban. E szerint ha egy civilizáció, amely felélte bolygóját, de nem akar a mélyűrbe terjeszkedni, a szülőbolygója keringési pályájától nem túl távol építhet egy mesterséges gömböt, űrállomást, amely mintegy kalitkát építve a központi csillag köré, annak energiájának csaknem 100 százalékát tudná így hasznosítani.
Niven ezt az elméletet fejlesztgette tovább, elvett belőle és hozzátett itt-ott, így alakult ki az elképzelt gyűrűvilág. Ez egyébként annyira hatalmas, hogy a Föld felszíne hárommilliószor elférne rajta, emellett a Halo és a The Book of Boba Fett gyűrűvilágai is eltörpülnek.
[jnews_hero_8 hero_style=”jeg_hero_style_4″ include_post=”10706,10775,10842″]
A NASA-t is megilette
A Dyson-gömbök és a Gyűrűvilágok a hivatásos fizikusokat is megihlették. Gerrard O’Neill, a Princeton Egyetem fizikusa az 1970-es években együtt dolgozott az Észak-Amerikai Űrügynökséggel (NASA) azon, hogy kidolgozzanak elméleteket az űrbéli élet feltételeiről és lehetőségeiről – írja az Astronomy.com.
„Milyenek lesznek az űrkolóniák? Először is, nincs értelme úgy kimenni az űrbe, ha az ott látott holnapunk a bádogdobozokban való élet steril jövője. Újra kell tudnunk teremteni az űrben olyan gyönyörű, Földhöz hasonló élőhelyeket, mint bolygónk legszebb részei – és ezt meg is tudjuk tenni”
– fogalmazott az általa alapított Űrtudományi Intézet (Space Science Institute) YouTube-csatornáján is vágatlanul elérhető A vízió című videójában. Természetesen ilyen élőhelyek azóta sem épültek az űrben, de az ezekhez készült látványtervek némelyike egyértelműen magán viseli a gyűrűvilágok koncepciójának nyomait.
Látunk még ilyet
Mindenesetre a Polygon felhívta arra a figyelmet, hogy bár a The Book of Boba Fett gyűrűvilága szép gesztus volt a sci-fi hőskora felé, nem az utolsó efféle építmény lesz, amit idén látunk.
2022-ben érkezik ugyanis a Halo című tévésorozat, amely a játékok alapján készül és tavaly decemberben az első előzetese is megérkezett. Emellett Niven regényének adaptációja is rendre felmerül különböző filmstúdióknál, legutóbb 2020-ban az Amazonról lehetett hallani, hogy egy Ringworld-sorozaton dolgoznak.
Ziro.hu archívum 