Az előző, A Sith sötét szíve címre keresztelt történetszálban Vadert utoljára a Coruscanton láttuk, a Császári Palotában, ahol Palpatine újra a félelemmel ismertette meg tanítványát. Ám az Into the Fire (saját fordításomban: Tűzkeresztség) story arc ennél sokkal többről szól; többet ad a nagy egészhez, kiváltképp a Skywalker korához. Lássuk tehát, hogyan folytatódik Vader hányattatott sorsa!
A történet egyenest ott folytatja, ahol az előző abbamaradt.
[jnews_hero_13 hero_style=”jeg_hero_style_4″ include_post=”9294″]
Sidious számon kéri Vadert, hogy az miért nem jelent meg előtte a Coruscanton a felhővárosi fiaskó után, és hogy miért kezdett magánakcióba. Ez a számonkérés pedig igencsak sith módra történik:
Sidious megtámadja tanítványát, ráuszítja a császári őröket és az Erő segítségével minden gépi testrészt letép Vaderről.
Tanítványát ezután pedig kidobja születésének helyén, a Mustafaron, hogy önerejéből hozza helyre magát, miközben Bestooni Ochi, a sithek bérgyilkosa a nyomában van.

[su_highlight background=”#000000″ color=”#fff10d”]A történetben méginkább bepillantást nyerünk a sith mester–tanítvány viszonyba, és látjuk azt, hogy ez hogyan működik kudarc esetén.[/su_highlight] Miután visszatért a Mustafarra, itt ismét előjönnek Vader emlékképei és azok történetbeli szerepe, mint ahogy az előző történetszál esetében. Párhuzamot von a múlt ifjú Vadere, és a jelen idősebb, sérült Vadere között. Megjelenik a történetben egy, a Skywalker korából kimaradt szereplő, a Háló-mocsár Szeme (Eye of Webbish Bog) nevű lény. Ennél a résznél jönnek elő a legérdekesebb kérdések, a Kiválasztottal kapcsolatban.
Vajon a Kiválasztottat előre kiválasztják és meg van előre írva a sorsa, vagy van szabad akarata?
[jnews_hero_13 hero_style=”jeg_hero_style_7″ include_post=”2968″]
Ezek a kérdések csak még mélyebbé teszik Vader lelki vívódását a mestere támadása után. Megmutatkozik a történetben Vader kitartása és élni akarási vágya, ugyanis a szorult helyzete ellenére képes újjáépítenie sérült páncélját és legyűri az elébe álló akadályokat, legyenek azok droidok, a mustafari élővilág, vagy Ochi.

Vaderen túl Ochiról is érdemes szót ejteni, ugyanis az ő karakteréhez ad nagyon sokat a képregény. Egy, a Skywalker korában csak visszaemlékezésben megjelenő személyből igazán jó karaktert faragtak Greg Pakék. [su_highlight background=”#000000″ color=”#fff10d”]Nagyon jók a szövegei, és a karakterdinamikája Vaderrel, ami egy ellenséges viszonyból egy kényszerszövetségesi kapcsolatba megy át.[/su_highlight] Igazán jól működnek együtt.
A történetre pedig a 11. szám teszi fel a koronát. Palpatine demonstrálja nagyságát az Erőben, mikor leterít egy summa-verminoth-ot (ez olyan lény, mint amelyik a Solo: Egy Star Wars-történetben a Kessel körüli őrben ripityára szedi a Falcont).
Bepillantást nyerünk az Exegolon zajló munkába, a flotta építésébe, a klónozási/életteremtési kísérletekbe és a Sith Templomba is.
Greg Pak és rajzolótársa újabb zseniális történetet tett le az asztalra. Bátran ki merem jelenteni, hogy a 2020-as Darth Vader képregénysorozat minőségében teljes mértékben egyenértékű Charles Soule 2017-es azonos című munkájával, annak szellemi örökösének tekinthető. Ezután már a War of the Bounty Hunters crossover fog kezdődni, a sorozatnak önálló történetszála legközelebb azután lesz.
[jnews_hero_13 hero_style=”jeg_hero_style_4″ include_post=”8924″]