George Lucasnak (is) köszönhetjük a telefonunk kameráját

Az októberi Star Wars Insiderben jelent meg egy interjú David Tattersall operatőrrel, aki az előzménytrilógia fényképezéséért felelt. A Baljós árnyak bemutatásának 20. évfordulója alkalmából felelevenítette, hogy milyen volt filmezni a messzi-messzi galaxisban.

Az 59 éves brit operatőr a 80-as évek óta készít filmeket, olyan klasszikusok fűződnek a nevéhez, mint a Con Air, a fegyencjárat (1997), vagy a Halálsoron (1999). Az előzménytrilógia ikonikus jelenetei és kamerabeállításai mind neki köszönhetőek, de együttműködése a Lucasfilmmel jóval régebbre nyúlik vissza. 1992-től 2000-ig (egy év kihagyással) ő fényképezte George Lucas TV sorozatát, Az ifjú Indiana Jones kalandjait. Ugyancsak ő filmezte a Lucas története alapján készült Gyilkosság egyenes adásban (1994) c. krimifilmet is.

https://www.imdb.com/name/nm0005897/

Elsőként arról számolt be a lapnak, hogyan tudta meg, hogy ő lesz a vezető operatőre a következő Star Wars filmnek. Még 1992-ben, amikor Prágában forgatták az ifjú Indyt, jól összeszokott csapat alakult ki a stábban. George ekkor kezdett intenzíven érdeklődni a digitális technika iránt, hiszen ekkoriban érte el a digitális forradalom a filmipart is. A fiatal Indy volt a teszt George számára, kicsiben, a tévéképernyőkön. Nem sokkal utána a Gyilkosság egyenes adásban film volt a következő lépcsőfok, ahol az Indynél kikísérletezett módszereket 35 mm-es kamerával és a nagyvásznon is kipróbálták. Ezek az eredmények vitték tovább a csapatot a Baljós árnyak felé.

Arra a kérdésre, hogy milyen volt az együttműködés Lucassal, Tattersall azt válaszolta, nem különbözött attól, mint amikor más jól felkészült és szenvedélyesen dolgozó rendezővel munkálkodott együtt. A forgatás menete jól szervezett volt, heti öt napot forgattak és minden szombat reggel kapott egy kis időt, hogy felkészítse a színészeket és a stábot a következő heti felvételekre. Lehetősége volt minden díszletet, helyszínt előre körbejárni, így az értekezletek végére konkrét tervük volt, hogy következő héten mit fognak csinálni. Aztán hétfő kora reggel már kezdték is a felvételt, gyorsan kellett dolgozniuk, mert rövid volt az idő. Öt felvételt tudtak csinálni délelőttönként. Az operatőri munka első fázisa 65 napig tartott, ahogy a többi hasonló méretű és bonyolultságú produkcióknál szokott lenni. George szeretett gyors tempót diktálni, csináltak két beállítást, felvették és már vitték is tovább a kamerát. Állandó mozgásban voltak, két kamera mindig fényképezett. Ez volt az általános szabály.

„Őrült mennyiségű, olykor napi 40-50 felvétel is készült”

– emlékezik vissza az operatőr. Arra a kérdésre, hogy melyek voltak azok a felvételek, amely a legnagyobb kihívást jelentették számára, Tattersall a kék hátteret említette. Szerinte rengeteg új technikai megoldás és kompromisszum volt a kék háttér előtti fényképezésnél, hogy működjenek a digitális adatrögzítő elemek is. Soha nem alkalmaztak automatizált mozgásvezérlő eszközöket, ezért egy külön csapat volt beállítva arra, hogy folyamatosan rögzítsenek topográfiai és térbeli adatokat. Ezeket az adatokat felhasználva állították be a kamerát a felvételhez. Tattersall úgy véli, normál esetben, ha kék háttér előtt fényképeznek, a kamera rögzítve van egy adott pozícióban és minden mozgást utólag animálnak rá a háttérbe. Ők nem akarták korlátozni a kamerát, ezért előre pásztázták és nyomon követték a darura rögzítette kamera mozgását. A másik nagy kihívás a sivatagi jelentek voltak. Tunéziában kellett forgatniuk augusztus közepén, amikor napközben 54 fokos átlaghőmérséklet van.

Néhány felvétel a Baljós árnyakhoz digitálisan lett rögzítve, amely egyfajta előfutára volt A klónok támadásában alkalmazott módszerekhez. Felteszik neki a kérdést, hogy honnan jött ez? Tattersall elmondása szerint mindössze két-három felvétel készült nagy felbontású digitális kamerával.

Lucas szeretett kísérletezni, nagyon érdekelte a digitális filmgyártás, jóval korábban, minthogy a szakma felfigyelt volna erre a technológiára.

Felismerte, hogy ha direktbe digitális kamerával rögzíti a filmet, azt később nem kell átalakítani és bemásolni további formátumokba, hogy aztán a végleges verzió elkészüljön. Ezzel felgyorsulhat az utómunkálat és egyúttal olcsóbb is lenne a gyártás. Hamar kiderült, hogy igaza van és bevált a módszer. De George még tovább ment,

egyszerre akart fényképezni és vetíteni is digitálisan.

Tattersall elmeséli, hogy nem sokkal a Baljós árnyak forgatása előtt Lucas megkérte, hogy csináljon néhány tesztfelvételt. Ugyanazt rögzítették nagyfelbontású digitálissal és hagyományos filmszalagra is, hogy aztán lássák a különbséget. Rengeteget vettek fel, hogy aztán a Skywalker Ranchon kielemezzék a tesztfelvételeket. A bemutatón mindenki ott volt, a Panavisiontől és a Sony képviselői is egyenesen Tokióból, [su_highlight]azonban a digitális nem volt elég jó.[/su_highlight] Ekkoriban a HD filmek csak 30 fps-en futottak, ahhoz hogy egy projektoron levetíthetők legyenek fel kellett gyorsítani, amely nem nézett ki jól a vásznon. Ekkor George odaszólt a Sony embereinek, hogy „ez nem működik, nem tudtok valamit csinálni vele?”. A japán szakemberek összedugták a fejüket, hogy mit lehet tenni, majd azt válaszolták Lucasnak, hogy „igen, meg tudjuk oldani”.

Ekkor született meg a 24p formátumú progresszív kódolás, amely az alapja lett minden digitális kameráknak.

A Sony legyártotta az új kamerát, a Panavison hozzá a lencsét, azonban kifutottak az időből és nem készültek el időben a Baljós árnyak forgatására. Új tesztek és felvételek után, ismét egy nagy bemutató következett a Ranchen, amikor George végre elégedett volt a végeredménnyel és csak annyi mondott, hogy [su_highlight]„igen, ezt most már elég jó lesz”.[/su_highlight] Ez volt az első 24p-s kamera a filmgyártásban.

Ma már mindenkinek ilyen van a mobiljában, mindent ilyen formátumban rögzítenek digitálisan.

Tattersall szerint ez a technológiai innováció Lucasnak köszönhető, amelyért elismerés illeti. Ezt a kamerát használták aztán A klónok támadása felvételeihez, meséli az operatőr. Végül feltették neki a kérdést, hogy mit remélt az új filmtől, szerinte ad-e új löketet a Star Warsnak?

„Tudtuk, hogy volt valamilyen méretű érdeklődés iránta, de azt nem hogy mekkora”

– fogalmazott Tattersall. Rick McCallum producer extrém biztonsági intézkedéseket vezetett be, mert a rajongók megpróbáltak bejutni a stúdióba, miközben a forgatás zajlott. Mindenkit a stábból titoktartási eskü kötelezett, de azt nem remélték, hogy egy évvel később mi fog történni. Tattersall már a Halálsoront forgatta, amikor megérkezett az első előzetes a Baljós árnyakhoz.

Az egész stáb felállt és a tévéhez ment, hogy megnézzék, mindenki le volt nyűgözve, őt is beleértve, milyen jól nézett ki a film előzetese. Meglepi őt, hogy 20 évvel később, manapság is milyen sokat beszélnek a filmről. Tudja, hogy sokat változott és bővült azóta a Star Wars univerzuma, ezért csodálja, hogy még mindig nagy téma a Baljós árnyak.

Tattersall mesélt a forgatási élményeiről is. Egyik emlékezetes pillanata volt, amikor R2–D2 először begurult a díszletbe, amely egyből visszarepítette a gyermekkorába. Ugyancsak élénken él az emlékeiben, hogy Rick McCallum mennyire szerette, ha ő tarthatta a csapót a felvétel elején.

[su_box title=”20 éve Magyarországon járt Rick McCallum” style=”soft” box_color=”#5e2d79″]A Baljós árnyak producere a film két nappal későbbi premierje miatt érkezett Magyarországra. A Népszava egyebek között arról faggatta, hogy „hogyan érintette az amerikai kritika szinte egyöntetűen elmarasztaló bírálata”? RÉSZLETEK ITT.[/su_box]

George valamiért nem szerette a csapót még a saját nevét sem akarta látni rajta. Helyette azt írta rá, hogy Yoda és Tattersall is követte a példáját. Így a csapón az szerepelt, hogy:

Rendezte: Yoda. Fényképezte: R2–D2.

Nyitókép: Részlet a Baljós árnyak forgatásáról (Syfy.com)


Fontosabb cikkeink a Baljós árnyak premierjének 20. évfordulója kapcsán: