Egy dokumentum, amely átírta a Csillagok háborúja hazai történelmét

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára közölt egy 1979-es, szigorúan titkos jelentést, amelyből kiderült, hogy az Egy új reményt politikailag kifogásolhatónak tartotta a hatalom (végül később mégis bemutatták). Sőt, voltak, akik a későbbi bemutató előtt fél évvel láthatták – illegális vetítéseken.

---

A Csillagok háborúja hazai történelmét átíró dokumentumot posztolt a Facebookon az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL). A Hajdú-Bihar megyei RFK III/III. osztályának szigorúan titkos, 1979. március 23-i keltezésű jelentésében az áll, hogy az Egy új remény

„tartalma politikailag esik kifogás alá, ezért a MOKÉP nem hozta forgalomba. Illegálisan behozott filmkópiák felhasználásával a vetítés azonban több helyen előfordult. Egy kópiát már a belügyi szervek elkoboztak.”

A jelentés szót is ejt egy illegálisvetítés-kísérletről: Nyíregyházán, 1979. március 16-án a Bill és az Energia együttesek koncertjén akarták levetíteni a filmet. Ám annak kópiáját a szervező otthon hagyta, így „az előadás botrányba fulladt, a belépőjegyek árát visszaadták”. [su_highlight]Az ominózus szervező azonban jelezte, ismét megkísérlik majd levetíteni a filmet 1979. március 24–26. között a szintén Hajdú-Biharban található Derecskén.[/su_highlight] Hogy ez sikerült-e arról egyelőre nincs információ, erre irányuló kérdésemre az ÁBTL Facebook-oldala is csak lájkot küldött, választ nem.

Újraírt történelem, botrányos bemutató

A dokumentum azért írja át a Csillagok háborúja hazai történelmét, mert eddig úgy tudtuk, a legeslegelső Star Wars-filmet 1979. augusztus 16-án, csütörtökön láthatták először a magyar nézők. Ezzel szemben az ÁBTL által publikált jelentés most elismeri, hogy illegális vetítések már zajlottak fél évvel korábban az országban – [su_highlight]ha esetleg olvasóink közül valaki így látta, keressen fel a foldibence[kukac]gmail.com címen![/su_highlight] –, ráadásul egy kópiát is elkoboztak a hatóságok.

Az 1979. augusztusi premier sem zajlott zökkenőmentesen. Korabeli sajtóbeszámolókból két évvel ezelőtt rekonstruáltam, hogy mi történt. Egyebek között az, hogy közel egy órás jogi tanácsadási riportot vetítettek le a filmet megelőzően, ami sokakat felháborított – később az oktatófilmet lecserélték és áttették a főfilm utánra.

Egy másik tényező is botrányt okozott: kétrészes filmként hirdették a plakátokon, így is kellett fizetni érte dupla helyárat, a vetítés közben azonban végül nem volt szünet. Ezzel kapcsolatban Kozma Károly, a Kulturális Minisztérium Filmfőigazgatóságán működő műsor-politikai osztály főelőadója a Dunántúli Naplónak elárulta, „azért forgalmazzuk kétrészesként, mert az amerikaiaktól két filmért járó pénzért, szaknyelven két licenszért vettük meg”. Lefordítom: azért hazudtak a plakátokon, mert drágán tudták megvenni a film jogait. A drága mozijegyárakhoz az is hozzájárult, hogy 1968 után 1979-ben emeltek először a mozijegyárakon.

Politikailag kifogásolható?

Mint láttuk, a MOKÉP eredetileg nem akarta bemutatni a filmet Magyarországon, mert az politikailag kifogásolható (hogy mitől változott meg a véleményük, rejtély…). A kritikusok nem kifejezetten szerették a filmet – volt, aki inkább a jogi tanácsadási kísérőfilmről írt volna kritikát –, sokszor érzékeltették, hogy azért sem, mert a kapitalista világszemléletet propagálja. A Star Wars varázslatos tükre ilyen: mindig könnyű meglátni a gonoszban az ellenségedet…

Valóban a hidegháború ihlette az eredeti trilógiát, de az alkotó szándékai nem egészen vágnak egybe a későbbi értelmezésekkel. A szovjet–amerikai értelmezés nem áll meg, ha George Lucas eredeti elképzeléseiből indulunk ki. A messzi-messzi galaxis kreátora ugyanis a vietnami háború analógiájaként építette fel a klasszikus trilógiát, amelyben [su_highlight]a Galaktikus Birodalom nem a Szovjetunió… hanem az Egyesült Államok.[/su_highlight] Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk:

[su_box title=”SW és hidegháború: Amerika volt a gonosz, nem a Szovjetunió” style=”soft” box_color=”#5e2d79″]A Star Wars eredeti koncepciója szerint is a hidegháború egyik mozzanatának analógiája, ám a nézők és kritikusok végül félreértelmezték. Mit tervezett George Lucas és miként vált aztán a hidegháború részévé a Csillagok háborúja? RÉSZLETEK ITT.[/su_box]

Rekorder

Annak ellenére, hogy a film csak az év utolsó harmadában került hivatalosan is a magyar mozikba, ez lett a leglátogatottabb alkotás egész 1979-ben. Gombár József, a MOKÉP akkori igazgatója a Dunántúli Napló 1980. február 4-i számában ismertette az 1979-es adatokat.

A leglátogatottabb film a Csillagok háborúja lett (1 763 195 nézővel),

megelőzve a Bud Spencer-klasszikust, a Piedone Afrikábant. Azaz George Lucas alkotása négy és fél hónap alatt lett 1979 legnézettebb filmje. A Heves megyei Népújság 1980. augusztus 14-i számában Veress József, a MOKÉP akkori igazgatóhelyettese által az MTI-nek adott nyilatkozata nyomán ez szerepel: ugyan csökkent a mozilátogatók száma (13 százalékkal, azaz elég jól sikerült az illetékesek tippje),

„a sikerfilmek listáját jelenleg a Csillagok háborúja című produkció vezeti, a bemutatója óta eltelt egy év alatt két és fél millióan voltak kíváncsiak a tudományos-fantasztikus látványosságra”.

Még közel nyolcszázezren nézték meg 1980 első nyolc hónapjában a később Egy új reményre keresztelt alkotást (azaz összesen kb. 3,2 millió mozijegy kelt el a filmre), amely később a tévében is felbukkant.

Nyitókép: Az ÁBTL által nyilvánosságra hozott dokumentum részlete (Facebook)